Tűzben újjászületők 2. – Az újraindulás

Egy váratlan csapás vagy egy hosszabb idő alatt begyorsuló lehúzó spirál hatására bekövetkező zuhanás után állnak talpra, és rakják össze újra céljaikat, értékeiket. Ma a megújulás rögös útjáról.

Eheti zene: Yael Naim - New soul

Yodák és Csubakkák

A Tűzben újjászületők történetei nem csak azért érintenek meg minket, mivel megható és bátor küzdelmekről van szó, hanem azért is mivel a kultúránk gyökereinél rejtőző archetipikus meséket idézik fel. Campbell az emberiség mítoszait elemezve tárja fel a „Hős útját”, melynek lépéseit a Tűzben újjászületők esetében is viszontlátjuk. Így például az ő történeteikben is fontos szerephez jutnak a támogatók, segítők, melyeknek három különböző típusával találkozhatunk náluk. Az alábbi típusok nem egymást kizárók, sőt a legtöbb vezető egyszerre vette igénybe valamilyen professzionális támogató segítségét és vált nyitottá valamilyen spirituális iskola felé is.

A professzionális segítő Pszichológussal és pszichoterapeutával leggyakrabban a párkapcsolati konfliktusok, válások feldolgozása kapcsán kezdtek el dolgozni a megkérdezett vezetők, de előfordult az is, hogy depresszió vagy szülővel fennálló konfliktus vitte őket ilyen munkába. Itt jellemzően hosszabb, akár több éves folyamatokról van szó.

Szintén sokan dolgoztak coach-csal is önismereti munkájuk során. Míg a terapeutákhoz inkább magánéleti fókusszal – és saját költségre –, addig coachingba már elsősorban a vezetői szerepeikhez kapcsolódó dilemmáikkal és céges költségen fordultak. A kezdő motívumokon túl azonban kevés különbség fogható meg, mindkét típusú segítő elsősorban önismereti munkára hívta a hozzájuk fordulókat. A saját felelősség felvállalásában, új megküzdési minták elsajátításában támogatta őket.

„Közben a nagymamám kezdett eléggé rossz állapotba kerülni: Alzheimer kór tört ki rajta, sajnos. Nagyon sok volt az ilyen nehéz, feldolgozandó teher, és édesanyám elkezdte rám nyomni. A cégnél meg ott voltak ezek nehezen kezelhető főnökök. Mindez egy pánikrohamban csúcsosodott ki. Akkor azt mondtam, hogy ezzel most valamit kezdeni kell, és akkor találtam egy nagyon helyes pszichiáter a hölgyet. Vele dolgozva kiderült, hogy itt komoly dolgok vannak a mélyben, hogy a két nehezen elviselhető főnök az csak a felszín, ami miatt kiborulok és sírok, de itt sokkal komolyabb dolgok is vannak. Azóta is a pszichiáter hölggyel havonta egyszer megpróbálunk leásni a dolgok mélyére és annak mentén próbálom átgondolni az életemet, összerakni a kockákat. Nekem ez jó, sokat változtam, sokkal jobb a helyzet.”

Spirituális, ezoterikus mesterek, tanítók A Tűzben újjászületők történeteinek egyik fő megkülönböztető jellemzője a spiritualitás előtérbe kerülése. Több mint kétharmaduk esetében jelent meg explicit módon ez a témakör. Kisebbségben vannak azok, akik itt a tradicionális egyházakat említették, az ezotéria viszont 12 Tűzben újjászülető történetében   jelent meg, a legtöbb esetben meghatározó, inspiráló szerephez jutva. Többen találkoztak számukra nagyhatású mesterekkel, sámánokkal, látókkal, asztrológusokkal, vagy akár táltosokkal. Az említésre került iskolák jellege is széleskörű, és jellemzően nem is egyetlen tan mellett köteleződnek el, hanem különböző irányokból inspirálódnak: buddhizmus, pránanadi, ájurvéda, asztrológia, energizáló kristályok, dél-amerikai sámánizmus, ősmagyar tanok.

„Én 4-5 évvel ezelőtt, elindultam egy ilyen spirituális vonalon. Nagyon érdekelt, hogy hogy keletkezett a világ, égi hierarchiák, angyalok. Párhuzamosan kialakult egy képesség, amit a mai napig lehet használni a vezetői funkcióban is. Ez úgy kezdődött, hogy nagyon nem értettem, vajon miért kell pont akkor szerelmesnek lennem egy másik hölgybe, amikor a feleségem állapotos. A legcsodálatosabb áldott állapotban várjátok a babát boldogan. Miért történik az, hogy jön egy hölgy az életedben, akire két évig rá sem néztél, és utána megőrülsz tőle. Szó szerint megőrülsz. Ezt nem tartottam igazságosnak az élettől. Pláne nem tudtam otthonra fókuszálni, mert azért az kellett volna. És akkor elkezdtem kutatni. Elmentem egy látóhoz, aki elmondta nekem, hogy ez miért is van: kiderült, hogy az előző életünkhöz kötődik. Ennek így kellett történnie, nem nagyon lehetett elkerülni a dolgot. A feleségemnek volt ebből tanulási fázisa, karmikus törlesztése. Elmentem egy másikhoz is, csak azért, hogy visszaellenőrizzem, aki egyébként teljesen más szavakkal, ugyanezeket mondta el. A látótól azt is megkérdeztem, hogy nekem ez a karrier miért jött olyan gyorsan. Hogy tényleg ilyen szuper menedzser vagyok, vagy miért? És az volt a válasz, hogy egyébként nem (vagyok annyira szuper), hanem azért jött nekem ilyen gyorsan, mert ez kvázi előre elrendelt dolog. Nekem ne kelljen foglalkoznom a pénzzel, ahhoz hogy jól tudjam tenni az igazi dolgomat. Kell majd az a tudás, amit itt megtanulok, de ne kelljen foglalkoznom a pénzzel, ne görcsöljek a mindennapi megélhetési gondokon, mert az elviszi az energiát.”

A spiritualitás témájáról majd külön posztban is beszámolok, de jelzek még itt két a Tűzben újjászületőkre jellemző vonást: a természetgyógyászat / homeopátia előtérbe kerülését, illetve a spirituális, önismereti célú utazások megjelenését. Az ilyen utazások legnépszerűbb célpontjai megjósolhatók voltak: Nepál, illetve a Camino zarándoklat.

Párkapcsolat, barátok Professzionális és spirituális segítőkön túl többek számára a baráti kör és a párjuk is fontos támogatást jelentett a változási folyamatban. A feleségek és férjek különösen a karrierváltási helyzetben jutottak kiemelt szerephez, hiszen ez a döntés sok esetben egzisztenciális következményekkel is járt. Legtöbbször az a minta jelenik meg, hogy a pár biztatja a váltásra, a munkahelyi feszültségekből folyamatosan stresszt és feszültséget hazavivő partnert.

Hová tart az utazás?

A folyamat eredményeként mindannyian nagyon hasonló tanulságot fogalmaznak meg: felnőtté, éretté váltak, azaz lezárták a gyors sikerek hatására kialakult és hosszan fentmaradt elkényeztetett gyerek korszakukat. A 10 évvel ezelőtti interjú időszakára többen is úgy utaltak, hogy akkor lélekben gyerekként utaztak egy kényelmes sikervonaton. Mostanra viszont elfogadták, hogy nem csak könnyen jövő sikerekből áll az élet. Ennek a belátásnak az eredménye ugyanakkor nem cinizmus lett, hanem a visszatért a szenvedély és energizáltság érzete.

Miként lehetséges ez? A választ egy másik „Hősök útja” párhuzamban lelhetjük fel. A mi hőseink is eljutnak az un. „belső barlangba”. Azaz külvilágtól kapott pofon(ok) hatására beinduló változási folyamatok lényege az önmagukkal való szembenézés, számvetés lesz. E számvetés fontos kérdése a külső elvárásoknak való megfelelés témája. A legtöbb Tűzben újjászülető úgy értékeli, hogy eddigi életét túlságosan is meghatározták a külső elvárások, „rendes emberek” akartak lenni akár a munkahelyen, akár a magánéletben. Milyen az ideális „multikatona”, a tökéletes anya, az ideális feleség. Rájönnek, hogy túl nagy hangsúlyt fektettek a külső elvárásokra, míg önmaguk és akár családjuk igényei kevéssé jelentek meg az egyenletben. Ennek eredményeként pedig újragondolták céljaikat, értékeiket, kapcsolataikat. A végeredmény egy erős önazonosság érzet lett, ami új erőforrást jelent mindennapjaik és munkájuk során is.

„Lenyugodtam, iszonyatosan megnyugodtam és nincs bennem ez a mindenáron mindenkinek bizonyítani vágyás. Elfogadom a dolgokat. Ez az ezoterika, meg a buddhizmus, amit Nepálban tapasztaltam, annyira nyugalmat adott. Nem kell 10 évre előre mindent megtervezni.”

„Úgy fogalmaztuk meg anno a szupervizor sráccal, hogy olyan ez, mint amikor elkezded építeni a rakott palacsinta tortát. Fogalmad sincs, hány palacsintaszelet lesz a végére, mert némelyik szelet vékonyabb, másik vastagabb. Van visszalépés is mert elszakadt, meg valamit újra gondolunk. Így épülget fel az a palacsinta torta, nincs egy iránya, hogy hová kell eljutni. Ebben nincs maximalizmus, sikerült ezt félretenni. Nem kell, hogy mindennek legyen célja, haladunk valamerre. Amíg nem köp valaki szembe, hogy hú de szemét voltál, vagy nem mondja valaki, hogy lelketlen barom vagy, addig valószínűleg nem annyira rossz az irány. Nekem ezek a fontosak.”

Az egyes megkérdezett vezetők ennek az önismereti utazásnak még nagyon különböző fázisaiban járhatnak, ennek megfelelően nagy szórással válaszoltak boldogság/elégedettség kérdőívünkre is. A szembesülés fázisában járóknál még a veszteségek és fájdalmak feldolgozása zajlik, és az új útra lépve sem varázsütésre múlnak el a dilemmák és kétségek.

A megváltozott értékek, identitás eredménye egyénenként már nagyon sokféle döntés és változás lehet a mindennapokban. Megtörténhet válás, vagy éppen egy párkapcsolati krízis megoldása, a kapcsolat megerősödése is. Akár új kapcsolati formák is kialakulhatnak, elengedve a megszokott, társadalmilag elvárt normákat. Karrier szempontjából is lehetséges éles váltás, akár szakma, szektor, szerep változtatása, de éppen a jelen szerep – multinacionális szervezet felsővezetője – újraértékelése, új értékekkel és tartalommal való feltöltése, immár tudatosabb felvállalása is bekövetkezhet. Egy női vezető útja végül a „lufi kipukkasztása” és alternatív utak kipróbálása után ugyanahhoz a céghez és szerepkörhöz vezetett vissza.

„Ugyanoda jöttem vissza, de teljesen másképpen, más mentalitással. Szerintem alapvetően az egyénen múlik, hogy a környezet el tud-e torzítani. Ha ettől félsz, mint korábban én, akkor az önismerettel, magabiztossággal vagy a helyzet megélésével van a gond, valami nincs rendben az egyénben. Most azt gondolom, hogy ez egy teljesen jó világ, teljesen emberi, megtalálhatóak benne a nekem fontos értékek, élvezhető, lehet hatni. A Camino alatt az emberi kapcsolatok, meg a kapcsolatokban lévő értékek is helyre kerültek bennem. Bár a házasságom mintaszerű volt, viszont az értékek kevésbé voltak erősek benne. A Caminós fordulat óta a kapcsolataimban igyekszem a formalitásoknak kevesebb feltételt szabni. Volt például egy olyan 6 éves kapcsolatom, amikor nem éltünk együtt, viszont olyan tartalmas, értékes volt minden találkozás, hogy sokkal többet adott mint a 7 év házasságom. A pénzhez való viszonyom is megváltozott. Most azt látom magamon nap mint nap, hogy – hülyén hangzik –, ha nem fizetnének akkor is ezt csinálnám, nincs ebben kétség. Az elvárásokhoz való viszonyom is megváltozott. Azelőtt ez a „jó tanuló, jó sportoló” voltam, minden feladatot, minden projektet, minden határidőt betartottam. Bárki szeretne tőlem valami, miért ne csinálnám meg, attól mindenkinek jobb lesz alapon dolgoztam. Ez sokszor vette igénybe estéimet. Aztán rájöttem: minden elvárásnak nem fogok tudni megfelelni, nem is akarok megfelelni. Valójában nagyon sok esetben tudom, hogy nem is kell megfelelni. Míg korábban sokszor egymásnak ellentmondó elvárások csapdájában találtam magamat, ma már lazábban tudom kezelni, és fölé tudok emelkedni.”

Az anyagi szempontokon túllépve, egy ilyen döntés lehet akár az anyai szerep elengedése is, annak elfogadása, hogy más szerepekben kiteljesedve enélkül is megélhető a teljes élet élménye.

„Folyamatos nyomás volt rajtam a család, és főleg édesanyám részéről. Nahát lányom, legalább egy gyereket! Jól van, hogy elváltál – de legalább egy gyerek… Akkor ezt a jó kislány üzemmódot ki kellett kapcsolni. Nagyon sokszor ott tartottam, hogy legalább anyu kedvéért kellene, de akkor meghallottam saját magam: „anyu kedvéért” Ez így nincsen jól! Nem mondom, hogy nem kattan be néha: húha mi lesz majd? De mások is szülnek 40 felett. Ez egy folyamatos belső dialógus saját magammal. Néha rajta kell kapnom magam, hol működhetnek még ebben az ügyben a régi minták, el tudom-e fogadni, hogy azzal sincs semmi baj, ha nem lesz gyerekem.”

A folyamat eredménye: gyógyulások

Miként a krízist, úgy a változást, az új útra rátalálást is az egészségi állapot változása jelzi legbiztosabban. Miközben e csoportban a legmagasabb a múltbeli betegségek aránya, a jelenben viszont ők érzik magukat a legegészségesebbnek! Az interjúban többen is szinte csodaszerű, orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásokról számoltak be. Mintegy varázsütésre múltak el korábbi krónikus betegségeik, legyen az gyomorfekély, pánikbetegség, allergia, emésztési gond...

„Nagyon sok embernek, aki ilyen stresszes és megfelelési kényszere van, kiderül, hogy van valami rejtett betegsége. Sokszor ezek autoimmun betegségek, akár gyomor, bőr, akár bármilyen érzékenység. Nekem is megvan. Hivatalosan gyógyíthatatlan beteg vagyok, elvileg folyamatosan gyógyszert kellene szednem. Viszont 3 éve semmi bajom nincs. Nagyon hiszek abban, hogy ha lelkileg az ember rendben van, akkor nagyon sok minden más is rendben lesz. Korábban is azt gondoltam hogy rendben vagyok, de mindig ott volt ez a feszültség: éreztem a párkapcsolatom végét, a munkában a megfelelést. Azóta az időszak óta, amióta úgymond „rendeződött az életem”, ezeket a dolgokat jobban el tudtam engedni. Valószínűleg ezért hirtelen megszűnt a betegség, már tünete sincs.”

Az egészség témájára is külön posztban térek majd még vissza részletesebben.

A szenvedély nem feltétlenül kifizetődő

A Tűzben újjászületők tehát segítőkre támaszkodva tanulási pályára álltak, felnőtté, érettebbé váltak. Vajon mindez pénzt és karriersikereket is jelentett?

A Tűzben újjászületők történetei inspiráló fejlődéstörténetek, de nem feltétlenül sikertörténetek a hagyományos, létramászási, egzisztenciaépítési értelemben. Magyarán, a megtalált szenvedély nem feltétlenül eredményez karrierelőmenetelt és több pénzt. Sőt, a többi csoporttal összehasonlítva náluk a legalacsonyabb az átlagos éves nettó jövedelem, 19 millió Ft. Ez az szám azonban önmagában teljességgel semmitmondó, olyan hatalmas szórás van mögötte. A legmagasabb összeg 53 millió, a legkisebb pedig 2 millió ft e csoporton belül. Azok esetében ugyanis, akiknél az újjászületés karrierváltást jelentett, és különösen azoknál, akik elhagyták az üzleti világot mindez drámai jövedelemcsökkenéssel járt. Ez fakadhatott a váltás jellegéből is – a civil szféra nyilván egészen más kereseti szintet kínál –, de az is kiderült, hogy a személyiségfejlődés nem garantál üzleti sikert, hiszen ebben a csapatban is találunk elbukott vállalkozásokat. Páran közülük a mindennapi megélhetés szintjén is jelentős visszafogást, bizonytalan helyzetet éltek meg. Fontos tanulság: az önazonosság és szenvedély még nem vezet törvényszerűen anyagiakban és státuszban is mérhető sikerhez.

A személyes változásnak azonban sokszor éppen az elengedés a lényege. Egyre kevésbé a mások által elvárt sikerkritériumok irányítják a Tűzben újjászületők karrier és magánéleti döntéseit.

Mit tudtunk meg a Tűzben újjászületőkről?

Tanulás, érettebbé válás a visszhangzó kulcsszavak a történeteikben. A megélt sok nehézség ellenére nem a balszerencsére, kedvezőtlen külső körülményekre való a panaszkodás határozza meg a narratívájukat, hanem a felelősségvállalás felerősödése: Mi az én dolgom, mit kezdhetek ezzel a helyzettel, mit tudok ebből tanulni, minek örülhettek még itt is? A Kompromisszumok navigátoraival összevetve tanulságos, hogy a személyes felelősség előtérbe kerülése nem nyomasztó hatású, hanem éppen egyfajta belső szabadságélményhez vezet. Még veszteség helyzetekben, szerencsétlen külső körülmények között is megtalálhatom azt a belső szempontot, ami energiát ad a cselekvéshez.

Fontos, hogy a bár a legtöbben a mélypontot tudták egy eseménnyel, akár egyetlen pillanattal azonosítani, a változás már nem ilyen pillanatnyi, sorszerű megvilágosodásokról, hanem hosszú, önismereti folyamatokról szólt, elbizonytalanodásokkal, újraindulásokkal tarkítva. Viszont az út maga!