Hálátlan poszt: Mi is ez a kutatás?

A kutatási blog legnagyobb csapdája a módszertan. Gondolom keveseknek csillog a szeme e szó hallatán, indul a mutatóujj a klikk felé, tovább innen! Ígérem, gyors leszek, és nem fog fájni, csak a lényeg: kikről és mi alapján mesélek majd erről szerencsés generációról?

Kikkel interjúztunk?

Az elmúlt két évben 49 vezetővel interjúztunk, közülük 40 fővel már 10 évvel ezelőtt is beszélgettünk. Az alanyok közötti változásokat több tényező is magyarázza. Az eredeti 50 főből vannak olyanok, akiket nem értünk el – hihetetlen, de van ilyen a mai google és social media uralta világban is! -, volt pár fő, aki nem óhajtott részt venni a kutatásban, és sajnos egy alanyunk súlyos betegség után elhunyt. Az újonnan bekerült vezetőket előre meghatározott demográfiai és karrier jellemzők alapján social media kutatás és személyes ajánlások alapján értük el. A csapatnak továbbra is tagja 5 olyan vállalkozó, akik nem, vagy csak nagyon rövid ideig dolgoztak szervezetben vezetőként. Ők egyfajta kontroll csoport, hogy a sokak által egyfajta ideális vágyképként jellemzett független vállalkozói karrierutat építők élményeit összevethessük a multivilág vezetőivel: tényleg eltérők a lehetőségek és dilemmák?. (A vállalkozói csoportban is van 1 fő változás, miután egy vállalkozó alanyunk multimilliárdosként elhagyta az üzleti világot...)

Ha már változások, akkor elárulhatom: már az eredeti csoportból sem minden alanyunk felsővezető, az egyik fontos tanulság éppen annak feltárása lesz, hogy mennyiféle irányban fröccsent szét ez a nem is olyan régen még dinamikusan hasító csapat. Nehéz egységesen beszélni róluk, hiszen az elmúlt 10 évben nagyon sok irányba haladtak mind karrierben, mind magánéletben, mind földrajzilag. Bár hasonló kérdéseket kaptak a sorstól, de az idő múlásával egyre inkább eltérő válaszokat szültek, így válik aztán egyre kevésbé egységessé a generáció „élcsapata”. Minden interjúalanyunkra igaz azonban az, fiatalon lett felsővezető, mely pozícióban hosszabb ideig dolgozott – az első kutatásunk 2003-2004 idején is.

Az X generáció rétegződése

Természetesen igaz rájuk az is, hogy az X generáció tagjai, annak is az 1964 és 1973 között született alcsoportja. Felidézhető, hogy miként jellemezték a generáció rétegződését saját maguk az interjúalanyok, még az első találkozásunk idején:

1960-1963 között születettek: „az igazán szerencsések”, akik már a munkaerőpiacon voltak a rendszerváltás idején, így aktív szereplői lehettek a privatizációnak. Ideális esetben nem menedzserként, hanem tulajdonosként, befektetőként dolgoznak. (Ezzel a korosztállyal nem foglalkoztunk ebben a kutatásban.)
1964-1968 között születettek: „akik elkapták a történet javát”: megfelelő motiváció és nyelvtudás esetén szinte garantált volt a gyors előrejutás, a felső vezetői pozíció.
1969-1973 között születettek „a szerencsés generáció vége” már szűkülő lehetőségek jellemző az esetükben, még be lehetett futni, de már inkább be kellett állni a sorba, illetve előzni kellett az előttük születetteket.
1973 után születettek: „a lemaradók”, akik nehéz pályán haladnak, nagy tehetségnek kell lenni a befutáshoz, hiszen előttük már ott vannak szervezeti hierarchiákban a dugót képző előző csapatok. Interjúalanyaink rájuk már egy új generációként tekintenek, akik legfőbb jellemzője, hogy magasabb színvonalú képzést kaptak, már valóban menedzsernek készültek az iskolapadban is. (Velük szemben a mi interjúalanyaink többsége úgy tekint magára, mint akiket maga az élet képzett ki, jó esetben a multi cégek ).

Interjúalanyaink 1964 és 1973 között születtek, tehát a középső két csoporthoz tartoznak. Izgalmas lesz látni, hogy a két csoport közötti pár év eltérés milyen különbségeket okoz, és ezek a különbségek mennyire más jellegűek most, mint 10 éve voltak.

Egy táblázat a minta legfontosabb demográfiai jellemzőiről. További adatokat majd az elemzés során ismeretetek, mint például munkahelyváltások száma, külföldi tapasztalat, jövedelmi arányok, családi állapot, gyerekek száma, egészségi és boldogság adatok.

Az interjú módszertanról röviden

Az interjúalanyokkal 1,5-3 órás félig strukturált interjúkat végeztünk, melyeket magnóra vettünk, és szószerinti átgépelés után tematikusan és narratív módszerekkel is kódoltunk, elemeztünk. Az interjúk nagyon tág témaköröket érintettek, nyitottan folyt a beszélgetés, az adott vezető történetéhez igazodva, ám igyekeztünk minél többet beleszőni az alábbi kérdésekből:

Munka világa:

Hol tartasz a vezetői karrieredben? Mire építhetsz? Milyen kockázatokra számítasz? Mit szeretnél még elérni?
Összességében mennyire, mi alapján ítéled sikeresnek a karriered?
Mit kell, mit szeretnél még megtanulnod, miben akarsz fejlődni?

A válság miként befolyásolta a vezetői, üzletről vallott gondolkodásmódod, értékeid? Átrendezett-e valamit benned?
Minek kellett volna / kellene ahhoz történnie, hogy külföldön építsd fel / folytasd a karrieredet?

Családi élet:

A párkapcsolatban mennyire tudtad megvalósítani magad? Mit adtok egymásnak? Mit adsz fel a kapcsolatért?
Hogy van jelen az életedben a szülői szerep, a család? Mire vagy a legbüszkébb, mire nem? Mit akarsz átadni a gyerekeidnek, és mennyire sikerül? Mivel akarod útnak indítani a gyerekeid, meddig terjed a felelősséged irántuk? (Lakás, kocsi?)
Hogyan működtetitek a háztartást? Változott-e valami az elmúlt 10 évben?
Hogy működik a kapcsolatod a szüleiddel?

Személyes szféra:

Mi van a családon és a munkán túl? Miből kapsz energiát, töltöd fel magad?
Pénz: Miről lennél képes lemondani, és miről nem? Mi az, amire vágysz?
Mi a helyzet az egészségeddel és a mi a várakozásod a jövőre vonatkozóan?
Az elmúlt 10 évben melyek voltak a téged leginkább megmozgató élmények, amelyek előhívták a szenvedélyt?
Hogyan van jelen az életedben a spiritualitás / lelkeddel / önmagaddal való foglalkozás? Mit ad ez számodra?
Megjelent-e az életedben, ha igen, milyen formában az életpályaközép élethelyzet, esetleg válság témája?

Társadalom

Hogyan éled meg, hogy hat a közérzetedre, hogy itt élsz, ebben az országban?
Hogyan látod a saját generációd? Mit tett le az asztalra?
Miként vélekedsz az üzlet jövőjéről, illetve a fenntarthatóság szerepéről?

Az új interjúalanyokkal folytatott beszélgetések jellemzően hosszabbak voltak – többségükkel két alkalommal is találkoztunk -, hogy a családi háttér és a karrierindulás történeteket is megismerhessük. A beszélgetések végén mindenki kitöltött egy adatlapot, amelyben a karrier, család, hobbi témában gyűjtöttünk összehasonlítható információkat, és amelyben még egy rövid „boldogság” kérdéssor is helyet kapott. Az adatok megadása természetesen önkéntes volt.

A felmérés során minden alanyunk számára megígértük azt, hogy az eredmények bemutatása során nem lesznek beazonosíthatók. Erre az ígéretemre itt a blogon is figyelni fogok!